| 
| 
| 
| 
| 
| 
| 
| 
Helyszín: Iparművészeti Múzeum Időpont: 2009.03.21. - 2010-02-07
A kiállítás négy fő szakaszban idézi fel Joseph Haydn életét, s a négy szakasz egy év négy évszakát is megidézi.
Az első szakasz, a "Tavasz" Haydn gyermekkorába és ifjúságába, az 1732 és 1761 közötti évekbe vezet vissza bennünket. A második szakasz, a "Nyár" az 1761 és 1790 közötti évekbe kalauzolja el a látogatót. Joseph Haydnt, az addigi pályája alapján nagy reményekre jogosító zeneszerzőt kitűnő érzékkel fogadta fel II. Pál Antal herceg (1711-1762) másodkarmesternek és udvari zeneszerzőnek Kismartonba, 1761-ben. A hercegi udvarban a kamarazene, illetve a világi zene minden műfaja Haydn ellenőrzése alá került. Pál Antal herceg halála után utódja, Esterházy I. Miklós herceg (1714-1790) örömmel erősítette meg Haydnt tisztségében.
A kiállítás harmadik szakasza, az "Ősz" a pályája csúcsán lévő, érett mester két londoni útjának idejét, az 1790 és 1795 közötti éveket villantja fel, ebben az időszakban avatták az oxfordi egyetem díszdoktorává. A kiállítás záró szakasza, a "Tél" Haydn utolsó, bécsi éveinek - az 1795 és 1809 közötti éveknek - állít emléket, és idézi fel a látogatóknak Haydn két összegző, hatalmas művét, az "Évszakok" és a "Teremtés" című oratóriumot.
A kiállítás kurátora:
Dr. Bardi Terézia
Helyszín: Néprajzi Múzeum Időpont: 2009.06.27. -2010.11.28.
A kiállítás arra a kérdésre keresi a választ, hogy a magyarok finnekről alkotott képét milyen tényezők alakították és befolyásolták a 19. század végétől napjainkig. A hagyományos kultúra elemeitől elindulva, a finn-magyar kapcsolatokat felvázolva eljut napjaink meghatározó finn cégeinek termékeihez, a finn példa, a finn csoda okainak feltárásához, bemutatásához és értelmezéséhez.
A kiállítás praktikus szervezőerejét a sztereotípia fogalma jelenti: a másik népről alkotott kép és ennek viszonya saját önképükhöz. Néhány kiemelt, középpontba állított fogalom és jelenség (természethez való viszony, az erdő primitív népe, szauna, mökki, design, sport stb.) segítségével - sokszor ismétlődő motívumokkal - vezet végig a jól ismert képzeteken, értelmezi, sok esetben újraértelmezi őket. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy valójában miért is olyan fontosak nekünk a finnek. Foglalkozik a finnugor rokonság, a Kelet és Nyugat közötti helyzet, a kisebbségekhez való viszony, az agrártársadalomból ipari társadalomba való átmenet kérdéseivel.
Helyszín: MODEM - Debrecen Időpont: 2009.08.13. - 2009-12-31
A modern képzőművészet számos remekművét és izgalmas kortárs alkotásokat együttesen bemutató kiállítás a Modem eddigi legnagyobb vállalkozásának ígérkezik. A tárlat témája egy olyan, pátoszában is izgalmas kérdés, amely a romantika óta a művészetben megkerülhetetlen: Megváltható-e a világ? A kiállításon Picasso, Dalí, Bacon, Redon, Kokoschka, Andy Warhol és még számos világhírű alkotó munkáit tekinthetjük meg.
Helyszín: Magyar Nemzeti Múzeum Időpont: 2009.09.05. -2009.11.29.
Magyarország és a nyugati Mediterráneum között napjainkig ritkák és esetlegesek a kapcsolatok. A két térség népei egymás múltjáról, jelenéről, kultúrájáról rendkívül keveset tudnak, annak ellenére, hogy jelenleg ugyanazon közös európai politikai és kulturális egység tagjai. Bízunk abban, hogy tárlatunk segíti egymás jobb megismerését, megértését, s újabb nézőpontokat kínál a hasonlóságok felfedezésében.
Helyszín: Magyar Nemzeti Galéria, A épület Időpont: 2009.10.01. - 2010-01-10
Ebben az időszakban szinte minden magyar művésznövendék megfordult Münchenben, hogy a hazai képzés hiányát az ottani akadémián való tanulással pótolja, azonban azokat a hatásokat, amelyeket az akadémia és a nemzetközi művészeti centrumként ismertté vált város a művészekre kifejtett, még nem elemezték részletesebben. Kiállításunkon megkíséreljük bemutatni, hogy a 19. század második felének művészeti fejlődésében melyek azok a mozzanatok, jellegzetességek, vitathatatlan vonások, amelyek a bajor nagyvároshoz kapcsolódnak, amelyeket a magyar festők/szobrászok ott sajátítottak el, és amelyek így közvetlen szerepet játszottak a nagybányai festészeti mozgalom, s így a modern magyar festészet kialakulásában.
Az ötvenes évek végétől a történeti festészet alakította művészeink stílusát, a három legismertebb mester – Wagner Sándor, Liezen-Mayer Sándor és Benczúr Gyula – a müncheni akadémia professzoraiként is tevékenykedett, de itt említhetjük Székely Bertalan nevét is. A hatvanas évek végétől a nyolcvanas évek első feléig tart nagyjából az a korszak, amelyre a Párizsból érkező, mégis sajátosan müncheni realizmus nyomta rá bélyegét, s amelynek legismertebb képviselői – többek között Baditz Ottó, Aggházy Gyula, de Munkácsy Mihály és Mednyánszky László is – Münchenben kezdték pályafutásukat.
A környező országok (Lengyelország, Horvátország, Görögország stb.) sorra rendezik kiállításaikat, amelyekben a közös gyökerek feltárásával megpróbálják bemutatni nemzeti festészetüknek a 19–20. század fordulóján történt változásait. Ezek szinte kivétel nélkül Münchenhez, az ottani akadémiához, illetve az ott felvett hatásokhoz köthetők. A téma aktualitását növeli, hogy 2008-ban a müncheni Királyi Képzőművészeti Akadémia 200 éves évfordulóját ünnepelte, amelynek alkalmából rendkívül nagyszabású kiállítással, illetve hatalmas, többszempontú katalógussal tisztelegtek az intézmény előtt. A kiállítás grafikai egysége elsősorban az akadémiai oktatásba nyújt bepillantást, megismerkedhetünk a szigorú akadémiai elvárások apró mozzanataival, ugyanakkor az egyes művészek rajzi tudásáról is képet alkothatunk.
A kiállítás kurátorai: Bakó Zsuzsanna, Hessky Orsolya, Róka Enikő
Helyszín: Ludwig Múzeum-Kortárs Művészeti Múzeum Időpont: 2009.10.09. - 2009-11-29
Ha volt valaha Magyarországon igazi szobrász-sztár, akkor a hetvenes-nyolcvanas években Amerigo Tot az volt. Egykor ünnepelt szobrászatáról ma már itthon is keveset tudunk, ám ez a kiállítás összefoglalóan szól a felejtés folyamatáról, felvillantja Tot legendáit, hazatérésének körülményeit, itthoni fogadtatását és műveinek utóéletét.
A tárlat három alapvető részből áll: bemutatja Amerigo Tot szobrászatát, megmutatja a történelmi kort, amelyben élt és alkotott, valamint megpróbálja mai kontextusba helyezni művészetét, illetve rajta keresztül a magyar szobrászat mára elfeledett korszakát. A kiállítás eredeti Tot-művekből, szobrokból és vázlatokból, róla szóló dokumentációs anyagokból, filmekből, kordokumentumokból és kortárs művészek erre a kiállításra készülő, Tot műveire közvetlenül reflektáló munkáiból áll össze.
A projekt egyik kulcsszava az utóbbi években a Kis Varsó által használt fogalom, az „instauráció”, a helyreállítás, visszahelyezés, amely itt egyszerre jelenti az eredeti kontextus megvilágítását és az újrapozícionálást. A tárlat új kontextus-olvasatot kínál egy elfelejtett kor elfelejtett művészének személyéhez és művészetéhez.
Közreműködő kortárs képzőművészek: Kis Varsó, Erhardt Miklós, Várnai Gyula, Csoszó Gabriella, Menesi Attila, Kerezsi Nemere – Dabi István.
Kurátor: Mélyi József
Helyszín: Szépművészeti Múzeum Időpont: 2009.10.28. - 2010-02-14
A budapesti Szépművészeti Múzeumban őrzött festmények, rajzok, grafikák, szobrok és antik műtárgyak igen jelentős része származik Itáliából. Egyedül a Régi Képtár festményeinek jó egyharmada, több mint ezer alkotás itáliai mesterek műve, vagyis joggal állítható, hogy a Múzeum az olasz kultúra magyarországi jelenlétének egyik legfontosabb helyszíne.
A jelen tárlat egy tág panorámát nyújtó festészeti kiállítás, amely a főként olasz gyűjteményekből kölcsönkért remekművekkel a Szépművészeti Múzeum látogatóinak ismereteit az itáliai festészetről tovább bővíti, korábban megszerzett élményeit elmélyíti. A kiállításon kiemelten szerepelnek azoknak a nagy, újító egyéniségeknek a művei, akik a Múzeum egyébként rendkívül gazdag, és az egyes iskolákat, áramlatokat történeti teljességgel illusztrálni képes gyűjteményében nincsenek jelen.
Az itáliai reneszánsz festészetet reprezentáló tárlaton több mint 110 művet terveznek bemutatni, melyből mintegy 30 a saját gyűjteményből kerülne ki. A fennmaradó 80 kép többségét olasz múzeumoktól kérik kölcsön, ám kölcsönadó partnerek lesznek az olyan nagy európai múzeumok is, mint a párizsi Louvre, a madridi Prado, a londoni National Gallery és a bécsi Kunsthistorisches Museum.
Helyszín: Ludwig Múzeum-Kortárs Művészeti Múzeum Időpont: 2009.10.30. -2010.01.14.
Csörgő Attila a fiatal magyar művész-generáció egyik legismertebb, rangos nemzetközi kiállításokon, vásárokon szereplő képzőművésze. 1999-ben a Velencei Biennálé Magyar Pavilonjában képviselte hazánkat, 2001-ben Munkácsy-díjat kapott, 2003-ban az Isztanbuli Biennálén, 2008-ban a Sydney Biennálén szerepelt, Möbius-tér című munkájával pedig elnyerte az Európa egyik legjelentősebb médiaművészeti elismerésének számító Nam June Paik-díjat.
Munkáiban a művészet és a tudomány határterületeit kutatja, saját maga által tervezett, mérnöki pontossággal kivitelezett szerkezetekkel, fényképezőgépekkel, optikai gépezetekkel kísérletezik, amelyek egyaránt árulkodnak játékos, humoros és filozofikus gondolkodásmódjáról. Gyakran meglepő és szórakoztató kísérleteiben azon mozgások és jelenségek láthatóvá tétele és megalkotása érdekli, amelyek az emberi szem számára felfoghatatlanok. Tárgyai szinte geometriai törvények reprezentációi, amelyeket többnyire szokatlan helyzetekbe hozott, hétköznapi anyagokból, tárgyakból épít és barkácsol össze. Síkba kiterített térbeli tárgyai, vagy az emberi szemmel be nem fogható dimenziók bemutatása dinamikus és állóképszerű kettősségükkel rendkívül látványos művek. Kiállításain a kísérlet egyes fázisait éppúgy bemutatja, mint annak gondolati hátterét, törekedve arra, hogy néző és mű között megteremtse a befogadáshoz szükséges értelmezés lehetőségét.
Az elmúlt több mint egy évtizedben Csörgő Attilának sikerült fölépítenie egy egyedi és minden elemében saját világot. A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum kiállítása művészetének eddigi legátfogóbb, retrospektív jellegű bemutatását tervezi, amelyen a hazai és nemzetközi köz- és magángyűjteményekben található műveinek jelentős része együtt lesz lát
Helyszín: Magyar Állami Operaház Időpont: 2009.11.19. 18:00
Opera három felvonásban
Hermann: Fried Péter
Erzsébet: Sümegi Eszter
Tannhauser: Bándi János
Wolfram von der Eschenbach: Kálmándi Mihály
Walter vond der Vogelweide: Szappanos Tibor
Biterolf: Egri Sándor
Heinroch der Scheiber: Daróczi Tamás
Reinmar von Zweter: Valter Ferenc
Vénusz: Németh Judit
Pásztorfiú: Váradi Zita
Szövegíró: Richard Wagner
Magyar nyelvű feliratok: Klausz Zsuzsa
Rendező: Szinetár Miklós
Díszlet: Kecskeméti Sándor
Jelmez: Schaffer Judit
Koreográfus: Venekei Marianna
A gyermekkar vezetője: Gupcsó Gyöngyvér
Karigazgató: Szabó Sipos Máté
Karmester: Győriványi Ráth György
Helyszín: Fővárosi Képtár-Kiscelli Múzeum,Templomtér Időpont: 2009.11.19. -2010-01-24
Kurátor: B.Nagy Anikó
Helyszín: Magyar Nemzeti Galéria, C épület Időpont: 2009.11.19. 2010. 02.28
A kiállítás a közép-európai térség legnagyobb 18. századi festő-tehetsége, Franz Anton Maulbertsch és kiváló tanítványa, Joseph Winterhalder művészetét szeretné megismertetni a magyar közönséggel. A sváb származású, Bécsben letelepedett Maulbertsch életműve szorosan kötődik Magyarországhoz: az 1750-es évektől kezdve rendszeresen kapott itt megbízásokat, és a Dunántúlon alkotta legnagyszerűbb freskóit (Sümeg, Székesfehérvár, Győr). Munkásságának tudományos feldolgozása is Magyarországon történt: 1960-ban Budapesten jelent meg a mindmáig alapvető Maulbertsch-nagymonográfia Garas Klára tollából. Joseph Winterhalder, a délnémet származású, Znojmóban letelepedett Maulbertsch-tanítvány (sőt, virtuóz utánzó) egyik legnagyobb, késői vállalkozása volt a szombathelyi székesegyház kifestése – mestere halála után, Maulbertsch vázlatai nyomán. A szombathelyi székesegyház egykori főoltárának – ami szintén háborús áldozat – restaurálása évek óta zajlik a Magyar Nemzeti Galériában. A festmény munkaközi állapotú bemutatása és a restaurálási dokumentáció mellett nyolc kitűnő, saját kezű Maulbertsch-olajvázlatot is tudunk társítani a szombathelyi székesegyház – nagyrészt elpusztult – késő barokk dekorációjához, és szintén vázlatokkal idéznénk meg kortársát, a prágai Strahovi kolostor könyvtárának freskóját. Végezetül a pusztán festői kvalitás, kolorisztikus erények és kisebb részben magyar vonatkozás alapján külföldi és hazai múzeumokból összeválogatott, reprezentatív Maulbertsch-kollekcióval szeretnénk köszönteni a 90 éves Garas Klárát, a Szépművészeti Múzeum egykori főigazgatóját.
Helyszín: Fesztiválszínház, Művészetek Palotája Időpont: 2009.11.20. 19:00
Közreműködik: a Honvéd Táncszínház és zenekara
Zenei szerkesztő: Kiss Ferenc
Koreográfusok: Diószegi László, Fitos Dezső, Foltin Jolán, Györgyfalvay Katalin, Kricskovics Antal, Novák Ferenc, Tímár Sándor, Vincze Zsuzsa, Zsuráfszky Zoltán
Rendező: Zsuráfszky Zoltán
A Honvéd Táncszínház és a Nemzeti Táncszínház közös produkciója.
"A műsorban a Honvéd Táncszínház felidézi az elmúlt harminc év legjelentősebb tematikus néptánc-koreográfiáit, s melléjük állítja párhuzamként azt az eredeti tánchagyományt, amely kiindulásként szolgált a művek megalkotásához. Ezzel a műsorral kívánunk tisztelegni a táncházmozgalom és az azt elindító, illetve azzal egy időben alkotó magyar koreográfusi iskola még élő tagjai előtt, akik munkájukkal hozzájárultak a magyar néptáncművészet világsikeréhez."
Zsuráfszky Zoltán
Helyszín: Magyar Állami Operaház Időpont: 2009.11.20. 19:00
Balett két felvonásban
Zeneszerző: Szergej Rachmanyinov
Mogyeszt Muszorgszkij
Richard Wagner
orosz cigányzene
Libretto:Dosztojevszkij nyomán
Boris Eifman
Koreográfus: Boris Eifman
Koreográfus asszisztense:Olga Kalmikova
Betanító balettmester: Jurij Ananyan
Vera Arbuzova
Ilja Oszipov
Oleg Paradnyik
Okszána Tverdohlebova
Balett mesterek: Slava Muchamedov
Végh Krisztina
Merlo P. Andrea
Venekei Marianna
Díszlet: Vjacseszlav Okunyev
Jelmez:Vjacseszlav Okunyev
Világítástervező: Boris Eifman
Karmester: Szennai Kálmán
Helyszín: Nemzeti Táncszínház-Színházterem Időpont: 2009.11.20. 19:00
Bozsik Yvette koreográfiájának témája az előadásban szereplő táncosok személyiségének feltárása. A próbafolyamat alatt pszichiáter segítségével, csoportterápiát alkalmazva és azokat filmre véve, majd beépítve a darab egységébe alakult ki a koreográfia.
A darabot a Bozsik Yvette Társulat hat állandó táncosa adja elő. Egy görbe tükörben, kendőzetlenül voltak kénytelenek önnön személyiségüket és annak mélyebb rétegeit bemutatni, egyben önmagukat is jobban megismerni.
Fény és tér: Pető József
Videó: Novák Erik
Zene: Olasz dalok
Jelmez és koreográfia: Bozsik Yvette
Szereplők: Fülöp Tímea, Samantha Kettle, Krausz Alíz / Hasznos Dóra, Gombai Szabolcs, Vati Tamás, Vislóczki Szabolcs
Helyszín: Művészetek Palotája, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Időpont: 2009.11.21. 19:30
MAGYAR SZIMFONIKUS KÖRKÉP
Gyöngyösi Levente: I. szimfónia – ősbemutató
Beethoven: IX. (d-moll) szimfónia, op. 125
Közreműködik: Szabóki Tünde – szoprán, Németh Judit – alt, Cselóczki Tamás – tenor, Massányi Viktor – bariton, Angelica Leánykar (karigazgató: Gráf Zsuzsanna), Honvéd Férfikar (karigazgató: Drucker Péter), Budapesti Akadémiai Kórustársaság (karigazgató: Balassa Ildikó), MR Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Vezényel: Hollerung Gábor
A „Vox Fortissima” a Budafoki Dohnányi Zenekar, a Honvéd Férfikar és az MR Zenei Együttesek közös hangversenysorozata, amelyben az együttesek a Budapesti Akadémiai Kórustársasággal közösen monumentális, nagy előadói apparátust igénylő művek előadására vállalkoznak.
A sorozat első előadásán ősbemutatóként hangzik el Gyöngyösi Leventének a Budafoki Dohnányi Zenekar számára írt műve, amelynek utolsó tételében a 19. századi nagy szimfóniák tradícióit követve énekhang és kórus is szerephez jut. A fiatal zeneszerző I. szimfóniáját az Angelica Leánykar és a Honvéd Férfikar szólaltatja meg.
A hangverseny második részében a nagy előd, Ludwig van Beethoven örökbecsű műve csendül fel.
Helyszín: Magyar Állami Operaház Időpont: 2009.11.21. 19:00
Madamme Butterfly: Bátori Éva
Suzuki: Gémes Katalin
Pinkerton: Berkes János
Kate: Markovics Erika
Yamadori: Rezsnyák Róbert
Sharpless: Massányi Viktor
Goro: Megyesi Zoltán
Bonzo: Gurbán János
Császári biztos: Németh Gábor
Szövegíró: Giuseppe Giacosa, Luigi Illica
Magyr nyelvű feliratok: Horpácsy Zsolt
Rendező: Kerényi Miklós Gábor
Díszlet: Kentaur
Jelmez: Vágvölgyi Éva
Karigazgató: Szabó Sipos Máté
Karmester: Dénes István
Helyszín: Nemzeti Táncszínház Időpont: 2009.11.21. 15:00, 19:00
Az Ezeregyév az első egész estét betöltő produkció, mely a magyar történelmet dolgozza fel a Honfoglalástól napjainkig 260 kosztümre, fénytechnikára és fergeteges zenére épülve.
A jó és a rossz klasszikus értelemben vett csatája a magyar történelem nagy metszéspontjaiban csúcsosodik ki. Ezeket a metszéspontokat vázolja fel a műfaj jellegzetes elemeit felhasználva előadásunk. Az 1001 éves magyar történelem feljegyzésre érdemes, nagy pillanatainak felvillanásával monumentális és egyedülálló kísérletet élvezhetünk az alkotó optikáján keresztül.
Zene: Rossa László, Gömöry Zsolt, Czomba Imre, Ghymes
Látvány: Balázs Antal
Fény: Bihari László
Jelmez: Debreczeni Ildikó
Hang, komputeres vezérlés: Rostás Tibor, Kupcsik Bertalan
PRODUCER: VONA TIBOR
RENDEZŐ-KOREOGRÁFUS: ROMÁN SÁNDOR
Helyszín: Művészetek Palotája, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Időpont: 2009.11.22. 18:00
Goldmark: Sakuntala-nyitány, op. 13
Rózsa Miklós: Hegedűverseny, op. 24
Rachmaninov: Harangok (Kolokola), op. 35
Közreműködik: Liener György – hegedű, valamint énekes szólisták
Vezényel: Dénes István
A Zuglói Filharmónia bérletsorozata második estjének dirigense Dénes István, a Trieri Operaház fő-zeneigazgatója, szólistája Liener György világhírű hegedűművész, a Müncheni Rádiózenekar koncertmestere.
Goldmark Károly első kimagasló, 1865-ben született kompozícióját az indiai irodalom egyik nagy klasszikusa, a 4–5. században élt Kalidásza drámai főműve ihlette. Az Abhidnyána-Sákuntala („Sakuntala története”) egy bölcs és egy nimfa leányának és az erdőben vadászó királynak a megismerkedését és házasságát meséli el.
Helyszín: Budapesti Fesztiválzenekar Székháza Időpont: 2009.11.22. 19:45
J. S. Bach: III. (G-dúr) Brandenburgi verseny, BWV 1048
Pjotr Iljics Csajkovszkij: Vonósszerenád, Op.48
J. S. Bach:d-moll hegedûverseny, BWV 1052
Bartók Béla: Divertimento
Hegedűn közreműködik Kelemen Barnabás.
Helyszín: Művészetek Palotája, Fesztivál Színház Időpont: 2009.11.22. 19:00
Angyalok üzenete
Zene: J. S. Bach
Jelmez: Pilinyi Márta
Egy faun délutánja
Zene: Claude Debussy
Közreműködik: Érdi Tamás – zongora
Díszlet, jelmez: Berzsenyi Krisztina
Seherezádé
Zene: Nyikolaj Rimszkij-Korszakov
Díszlet: Székely László
Jelmez: Pilinyi Márta
Koreográfiák: Markó Iván, a Magyar Fesztivál Balett művészeti vezetője
A harmadik évezredben minden korábbinál nagyobb szükségünk van Földünk megóvására, egymás iránti szeretetünk és felelősségérzetünk feltámasztására. Az Angyalok üzenete fényt és hitet ad, amely megmutatja az egymáshoz vezető utat, és segít felismerni egymásrautaltságunkat.
Az Egy faun délutánja – Nizsinszkij koreográfiájával és főszereplésével – hatalmas botrányt okozott a 20. század elején Párizsban, a bemutató napján. Debussy zeneművének impresszionista szépsége és a koreográfus erotikus alkotása megbotránkoztatta, de csodálatra is késztette a publikumot. Egy évszázaddal később Markó Iván újragondolta a legendás táncművet.
Rimszkij-Korszakov Seherezádéja vadsággal és barbársággal teli történetét átszövi a keleti dallamok romantikus világa. Markó Iván a darabot a mából indítja, majd visszatér a múltba, a mese világába, hogy befejezésként újból napjainkra vetítse ki a mű igazságát. Egy magányos nő egy bálból hazatérve az alkohol mámorában átéli Seherezádé szerelmi és drámai történetét...